Téged mi mozgat? - hangolódó a januári workshop előtt

Kóti Heni személyi edző és gerinctréner és Erdélyi Boró, Nia tanár válaszolt néhány kérdésre a hivatásuk kapcsán. Ismerj meg minket a január 13-ai női körös alkalom és workshop előtt.

Mit jelent neked a mozgás?

Heni: A mozgás nekem a testembe és az elmémbe való megérkezés, önkifejezés, megismerés, kapcsolódás: egy örökké változó eszköz és mód ahogy az életet szabadon és élvezettel tudom, merem élni

Boró: A mozgás nekem olyan létszükséglet, mint a levegővétel - nem olyan hamar fulladok meg nélküle, de az érzés hasonló.

Az én mozgásformám a Nia, táncolva vagyok a leginkább önmagam. Ilyenkor érzem, hogy igazán áramlik bennem az élet, hogy a világ - és benne én - tökéletlenségében is teljes. Ez az egyik legnagyobb öröm- és erőforrásom, ami segít ünnepelni, gyászolni, növekedni, gyógyulni és úgy létezni, hogy az jólessen.

Az a szorongó, étkezési- és testképzavaros kamaszlány, aki valaha voltam, sosem hitte volna, hogy egyszer a mozgás örömét másokkal megosztó, tánc közben semmitől se félő Nia tanár válik belőle.

Milyen szándékkal tartasz megy egy foglalkozást?

Heni: Hiszem és tudom hogy egy mozgásrutin kialakítása és az erő megélése egy varázslatos új világot adhat - és ez mindenkinél más, ami a leggyönyörűbb az egészben. Célom, hogy egy órán, folyamatban az erejéhez, mozgásrutinjához közelebb vigyem azt a tanítványt aki megtisztelt a bizalmával: és csodálatos látni, hogy egyre nagyobb bátorsággal és magabiztossággal áll bele a feladatokba, az órán, és az élet más területein is. Engem ez hajt előre.

Boró: Amikor belépek a terembe, hogy tanítani kezdjek, azt szoktam mondani, szinte szó szerint, amit én hallottam az első órám előtt: Ha valami nem esik jól, azt nem csinálom, hanem átalakítom úgy, hogy jólessen. Ahhoz szeretnék eszközt adni a velem táncolóknak, hogy minden lépést magukra alakítva, a saját módjukon vehessenek részt a közös táncban, otthonra találjanak a testükben és jobban érezzék magukat, mire hazaindulnak.

Mit szeretsz a legjobban a másikkal való munkában?

Heni: Mindig is tudtam, hogy nem a hagyományos elképzeléseim vannak a mozgástanításról edzőként, sokáig küzdöttem a gondolataimmal, hogy nem vagyok hiteles vagy "igazi", hiszen én nem akarok senki fölé helyezkedni - sokkal inkább egy mentor, tanító szerepre vágyom, ahol megmutathatom, hogy lehet az edzést szeretettel és elfogadással és figyelemmel is csinálni, eredményesen.

Amikor Boró írásait először megláttam, hatalmas megkönnyebbülés volt számomra, azt éreztem hogy nem vagyok egyedül ezzel a filozófiával Boróról szerintem csak szuperlatívuszokban tudok beszélni: rengeteget tanított nekem az autentikusságról az, ahogyan Ő jelen van mint mozgástanár és ember. Bármilyen helyzetben találkozunk, lenyűgöz az a szenvedély és áramlás ami Boróból árad. Úgy tud figyelni mint senki más: és amilyen őszinte tűzzel viszi az óráit, épít közösséget, kapcsolódásokat, az példátlan és egy olyan dolog amiből több kellene ebbe a világba.

A Niás alkalmain én is mindig hazatalálok: nem csak a testembe, hanem egy olyan közösségbe, ahol tudom hogy biztonságban vagyok. Megtiszteltetés, hogy bizalmat szavazott nekem, és együtt vihetjük ezt a szombati alkalmat

Boró: Henivel azért olyan könnyű együttműködnöm, mert bízom benne, a szakértelmében és a mindenkori, teljes odafordulásában azok felé, akik vele mozognak. Szeretem, hogy két teljesen más mozgásformát tanítunk, és mégis állandóan közös pontokra akadunk a filozófiánkat illetően, szeretem, ahogy inspiráljuk egymást az ötleteinkkel, hogy mekkorákat tudunk együtt nevetni, és szeretem, hogy lehetett eléggé bízni benne ahhoz, hogy engedjem neki, hogy súlyzót adjon a kezembe, mikor vele edzettem. Nagyrabecsülöm a végtelen tiszteletet és elfogadást, amivel a kliensei felé fordul, soha nem kellett megvédenem a határaimat, mert ő magától, mindig odafigyelt rám.

Így készülünk, így várunk téged január 13-án, a Like the queen you are - királynői tartással az új év kezdetén c. worksopunkra.

Kép: Katalin Földes Photography